Kisállattemető
Kezdőlap Szolgáltatások Kapcsolat Galéria Egyesület Cikkek


< Vissza a cikkekhez

Albert, a szívünkben örökké élsz

Megjelent: nol.hu | 2003. december 3. | Cseri Péter

Többnyire egyedülálló, idős emberek veszik igénybe az állattemető szolgáltatásait

Állatkegyeleti Park - hirdeti a felirat a Szombathely határában lévő temető bejárata fölött. A vasi kedvencek temetője hét éve üzemel, s jelenleg ötven kutya és három macska nyughelye a park.

- Van úgy, hogy hetekig egyetlen temetés sincs, máskor meg havonta három-négy is - mondja Rétfalvi Imre, a kisállattemető létrehozója, üzemeltetője, mindenese. Az 57 éves férfi - aki napközben a szombathelyi vízmű művezetőjeként dolgozik - egyelőre csak másodállásban foglalkozik az állatkegyeleti parkkal, de mint mondja, alig várja már, hogy nyugdíjba vonulhasson.
- Na, akkor jöjjön majd el, reggeltől estig kint leszek a temetőben, állandóan csinosítani fogom - mondja Rétfalvi úr.
A szombathelyi kisállattemető 1996-ban nyílt meg. A terület az önkormányzat tulajdonában van, a rendezési tervben úgynevezett dögtérként szerepel, ami azt jelenti, hogy egy esetleges haszonállatjárvány idején ide kellene eltemetni az elhullott állatokat. A kétezer négyszögöles állattemetőért Rétfalvi Imre évente tízezer forint bérleti díjat fizet a városnak.
- Annak idején egy állatorvos barátom hívta fel a figyelmemet arra, hogy a lakótelepeken mennyire megoldatlan az elhullott állatok elhelyezése - idézi fel a kezdeteket Rétfalvi úr. - Az emberek egyszerűen kidobálták az elpusztult kutyákat-macskákat a kukákba, vagy kivitték egy elhagyott erdő szélére, esetleg a Gyöngyös-patak partjára. Sokuknak volt közülük lelkiismeret-furdalása, hogy nem adhatták meg a végtisztességet annak, akit korábban az egész családjuk rajongva szeretett. Nekik akartam létrehozni az állatkegyeleti parkot.
Rétfalvi Imre a kilencvenes évek elején ellátogatott a Pest megyei Alsónémedibe, ahol elsőként nyílt Magyarországon kisállattemető, hogy szakmai tapasztalatokat szerezzen, mielőtt belefogna a vállalkozásába. Az országban neki sikerült másodikként állatkegyeleti parkot nyitnia, de azóta is csupán hét-nyolc nagyvárosban követték a példáját.
- Rengeteg engedélyt kellett beszereznem, ugyanis az állattemetőre nincsenek külön jogszabályok, így pontosan olyan körülményes a létrehozása, mint egy embertemetőnek - mondja Rétfalvi úr. - A végén kompromisszumot kellett kötnöm, ugyanis az áram bevezetése túl sokba került volna, így nincs hűtőberendezés, emiatt pedig az ÁNTSZ csak az azonnali temetéseket engedélyezte. Éppen ezért mindig elő van készítve egy üres sírhely, hogy az elhullott állatot nyomban eltemethessük.
A kisállattemetés Szombathelyen 15 ezer forintba kerül. Ezért az összegért szolgáltatásként egy tízéves sírmegváltás, az elpusztult állat elszállítása, elhantolása, valamint egy ideiglenes sírhalom kialakítása jár. A síremlékek elkészítése már a gazdák feladata.
Az állatkegyeleti parkban sétálva sokféle síremléket lehet felfedezni. Divatos megoldás például a fából készült kopjafa, amelyet egy helyi fafaragó katalógusából lehet kiválasztani, és amelynek elkészíttetése 1000-2500 forintba kerül. Vannak műkőből és terméskőből készült, sőt gránitból kialakított síremlékek is. A fejfák feliratain leginkább a kedvencek neve, életkora szerepel, de akadnak az embertemetőkből ismerős szövegek is. Például ez: "Albert, a szívünkben örökké élsz."
Az állatkegyeleti park szolgáltatásait jellemzően az egyedülálló idős emberek, valamint azok a nagyobb családok veszik igénybe, ahol szinte családtagnak tekintik a kutyát vagy a macskát.
- A szeretett állat elvesztése azoknak jelenti a legnagyobb fájdalmat, akik a házi kedvenc távozásával magukra maradtak - mondja Rétfalvi Imre. - Ők azok, akik egy héten legalább egyszer, néha hetente többször is kijárnak a temetőbe, virágot hoznak a sírra, gyertyát vagy mécsest gyújtanak. A halottak napja környékén persze azok is kijárnak, akik év közben nem szoktak, ilyenkor pont úgy néz ki az állatkegyeleti park, mint egy embertemető.
Jelentős különbség viszont, hogy az állattemetőben nincs temetési szertartás. Az elhullott kedvenceket az utolsó útjukra általában csak a gazdáik kísérik el, igaz, a közelmúltban egy díjnyertes bull mastiff temetésén például tizenketten vettek részt. Rétfalvi Imre azt mondja: előfordult már olyan kérés is, hogy papi szertartással búcsúztassanak el egy elpusztult állatot, ám ezt egyetlen egyház sem engedélyezte.
- Ez így is van jól, nem szabad túlzásokba esni - szögezi le az állattemetkezési vállalkozó. - A ravatalozás vagy a papi búcsúztatás annyira emberi dolognak számít, hogy az utánzása csak tragikomikussá, abszurddá tenné az állatok iránti szeretetet.
Az állatkegyeleti parknak egyébként hivatalos nyilvántartása van, amelyben megtalálhatók az eltemetett állatok halotti anyakönyvi kivonatai - a gazdák és a kedvencek adataival. A szombathelyi állattemetőben eddig még nem volt exhumálás, amelynek azonban nincs adminisztratív akadálya, és akkor kerülhetne rá sor, ha az eltemetett állat gazdája elköltözik a környékről.
- Bár hivatalosan magánvállalkozásról van szó, ez inkább egy humanitárius szolgáltatás a részemről - állítja Rétfalvi Imre. - A befolyt bevételek ugyanis a költségeknek csupán az ötödét fedezik. Hiába veszteséges a dolog, mégsem szállhatok ki belőle. Felelőséggel tartozom azokért az emberekért, akik ide temettették el a kedvenceiket.